2010. július 31., szombat

kulinária


ma apámmal a Mátrában jártunk. Gombáért természetesen. Mérsékelt sikerrel jártunk, valszeg bőven alatta maradtunk az engedélyezett 2-2 kg-nak. De nem jöttünk haza üres kosárral, szedtünk: érdesnyelű tinórut, gerebengombát, rókagombát, sok trombitagombát valamelyes kenyérgombát és némi galambgombát is. egypár bimbós pöfeteg és csengettyűgomba is belekerült. szedtünk céklatinórut is, ami nagyon szép, de apa nem volt biztos az identifikálásában ezért nem ettük meg. A trombitákat szárítani próbálom, a gerebent és a róka nagyrészét a pöfikkel és pár trombitával vajon snidlinggel és egy levél bazsalikommal lepirítottam. Kínáltam J.-t is, de elkapott vmi kórságot, gyomorbajos szegény. úgyhogy egyedül ettem meg, egy pohár t-bor rozéval. ez nagyon fejbevágott! :) de finom. viszont most fokozottan ügyelnem kell a tinoru-galamb mixre, ezt a szokásos módon dinsztelem. t-boron kívül a bárdosbornál is jártunk, egy darabig nem lesz hiányom rozéból és irsaiból!

2010. július 25., vasárnap

sikágó

ma szemtanúi voltunk egy taxis rablásnak(?). kocsival haladtunk és a szembesávban egy kanyarodó taxi ajtaja menet közben kivágódott, egy ürge kivetette magát és elrohant. láttuk kiugrani a taxist is. megfordultunk hátha a taxisnak szüksége van segítségre/szemtanúra, de mire megcsináltuk az Y-t, már nem volt sehol. elindultunk arra amerre az elkövetőt futni láttuk, és hamarosan újra láttuk is őt, kicsit távolabb az úttól a házak között. továbbmentünk hogy hátha taxissal, rendőrre vagy mittoménmivel találkozunk akit útbaigazítanánk. és ekkor tűnt fel a nap hőse: egy bucifejű peckes járású tag, sárga láthatósági mellényben az út mellett, a mellény hátán valami kivehetetlen címer-féle! idézem a párbeszédet:
- ne haragudj, te polgárőr vagy?!
rövid habozás, átsuhanó öröm az arcon hogy megtalálta a megfelelő választ, majd:
-láthatnád a hátamon hogy mi vagyok, ha megtanultál volna olvasni!
és nagyon elégedetten a helyzetszerű és frappáns válaszával hátat fordít és elsétál...

én még utánakiáltottam néhány jó szót, ezeket nem idézem.
a rövid intermezzo szereplői közül, ha választanom kéne, ezt az utolsó bunkót ütlegelném valami nehéz vassal addig, amíg már csak valami nyöszörgő, alvadt vérrel borított húsmassza-szerűség nem lüktetne belőle a porban, a kutyapiszokban.

2010. július 6., kedd

"farewell my king"

megy ez a meccs, uruguay-hollandia. annyira vártam, és nem bírok figyelni rá.. itt ez a tegnapi hír . Az egyik áldozatot -nekem "kisfiút"- személyesen, jól ismertem. az egész családot. az öccsét, az anyját, szegény apját. ők síratják. és én is időnként. konkrétan sirdogálok. Andriska, hiányozni fogsz! :'(